Mertse Ábel fokozatosan építi a karrierjét 2022 április 01Általános 711

Mertse Ábel első szezonját tölti a Vác FC kötelékében és máris oszlopos tagja együttesünknek. A 22 éves támadó 13 találattal vezeti a házi góllövőlistát, és mindösszesen háromra van az összesítésben első helyezettől, a kozármislenyi Hampuk Ádámtól, tehát reális esélye van, hogy az évad végén bezsebelje a gólkirályi címet – a Sportszelet Online cikke.

A fiatal játékos, Mertse Ábel karrierje Pest megyében kezdődött, többek között játszott Veresegyházon, Mogyoródon és Gödöllőn is, de a leghosszabb időt Miskolcon, a Diósgyőr kötelékében töltötte, ahol négy éven át segítette a borsodi klubot az eredményességével. Mertse Ábel a jelenlegi szezonban megszerezte a felnőttek között az első mesterhármasát is, méghozzá egy Pest megyei rangadón, a Dabas-Gyón ellen az 5. fordulóban 4–0-ra megnyert mérkőzésen. Jövőbeli céljai között szerepel, hogy bemutatkozzon a legmagasabb osztályban, de emellett nem helyezi háttérbe a civil életét sem, hiszen több szakma fortélyait is el szeretné sajátítani.

– Pest megyében kezdett futballozni, innen hogyan került a távoli Nyíregyházára?

– Amikor még a Gödöllőnél játszottam, és már végzős voltam az iskolában, akkor adódott egy előnyös továbbtanulási, illetve karrierépítési lehetőségem Nyíregyházán, melyet mindenképpen ki kellett használnom. A felvételiken megfeleltem, így a Nyírségben folytattam a pályafutásomat. A későbbiekben felkeltettem a Diósgyőr érdeklődését is, eljöttek megnézni több mérkőzésemet, ezt követően náluk is adódott egy előrelépési lehetőség, amelyet szintén kihasználtam.

– Még csak 22 éves, de már elég sok helyen megfordult. Vannak negatív élményei a régmúltból?

– Ha visszagondolok, negatívumot nem is tudnék kiemelni. A viszonylag sok klub abból adódik, hogy mindig lépcsőről lépcsőre szeretnék haladni a karrieremben, és mivel mindig a fejlődési lehetőséget tartottam szem előtt, ezért történtek a klubváltásaim. Bízom benne, hogy a jövőben is folytatódni fog ez a rendszer, és lehetőségem lesz megmutatni magam az NB II-ben, a célom pedig természetesen bemutatkozni az első osztályban.

– Ilyen fiatalon már a hatodik idényében tud pályára lépni az NB III-ban. Hogyan emlékszik vissza az elmúlt évekre?

– Nagyon boldog vagyok, hogy 22 éves koromra már több mint száz harmadosztályú találkozót tudhatok magam mögött. Diósgyőrben 17 évesen mutatkoztam be a felnőttek között, akkori edzőm, Sütő Szilárd szavazott nekem bizalmat, amiért külön köszönet illeti őt. A folytatás már nehezebben ment, hiszen sérülések is hátráltatattak, arról nem beszélve, hogy utána már nem kaptam annyi lehetőséget, amennyit szerettem volna. Miskolcról Putnokra igazoltam, ahol rendszeresen jutott számomra kellő játékperc, úgy érzem, ott kezdtem igazán belerázódni a felnőtt futball világába. Nyáron közelebb szerettem volna kerülni az otthonomhoz, ezért Vácra igazoltam. Kifejezetten jól sikerült az őszi félévem, hiszen sikerült 12 gólt szereznem a bajnokságban, egyet pedig a kupában is.

– Hiányérzete van a Vác jelenlegi helyezését illetően?

– A kérdésre a válaszom egyértelmű igen. Rendkívül fiatal együttes a miénk, és talán ez a rutintalanság meg is mutatkozott ősszel. Nem voltunk eléggé összeszokottak az ellenfeleinkhez képest, sok hibával játszottunk, és ezen a szinten ez már döntő faktornak bizonyult számos esetben, hiszen a riválisok kihasználták a pontatlanságainkat. Meg kell említenem, hogy a téli felkészülésünk remekül sikerült, érettebb már a gárda, küzdünk egymásért. A szezon hátralevő részében megpróbálunk minél messzebb kerülni a kiesőzónától, és reménykedünk a lehető legjobb helyezésben.

– Gondolta, hogy ilyen eredményes lesz a góllövés tekintetében?

– Amikor tavaly nyáron Vácra kerültem, jól sikerült a felkészülésem. Bíztam benne, hogy ez a szezon a korábbiakhoz képest jobb lesz. Az előző idényben – Putnokon – a fél szezont jobbhátvédként töltöttem, bevallom, ebben a szerepkörben nem éreztem annyira jól magam. Az az igazság, kicsit el is szoktam a támadó szekciótól, de szerencsére itt, Vácon már ismét bele tudtam rázódni. A vezetőedzőm, Csank János bizalmat szavazott nekem már a bajnokság elejétől kezdve, amiért hálás vagyok neki, és úgy gondolom, sikerül is élnem ezzel a lehetőséggel. Sajnos csapatszinten az eredmények nem úgy jöttek, ahogyan kellett volna, de a góllövés tekintetében nem érzek hiányt. Bízom benne, hogy sikerül még sokszor megzörgetni az ellenfelek hálóját, és végül kivívjuk a bentmaradást.

– Dédelget ennél nagyobb, jelentősebb álmokat is?

– Természetesen a célkitűzéseim között szerepel a magasabb szinten való játék. Mindenképpen szeretném magam kipróbálni a másod- és az első osztályban is. Úgy gondolom, hogy alázattal és kemény munkával ez is sikerülni fog.

– Mivel foglalkozik a civil életben?

– A futball mellett folyamatosan gondolkodom már a pályafutásom utáni időszakra is. Több szakmát is szeretnék megszerezni a jövőben, jelenleg éppen villanyszerelőnek tanulok.

(Sportszelet Online – Kovács Kristóf)