Történelem

A futball barátai Vácott - sok, azóta is ismert és híres jelentős fővárosi klubot megelőzve - 1899-ben hozták létre saját egyesületüket. A Váci Sport Egyesület (VSE) 1899. júniusában alakult meg, de hivatalosan csak november 28-án került bejegyzésre.

Az akkori fiatalság többféle sportot tudott űzni, mivel öt alosztály alakult meg - szöveghűen idézve: "kerékpározás, vívás, torna (a: laon tennis, b: labdázás), gyalog turisztika és evezés". A Pesten már sorra rendezett labdarúgó mérkőzések hatására felvették az alapszabályba a "footballt" is, de egyelőre még nem működött a szakosztály.

A VSE célja "a sport összes ágainak művelése és fejlesztése" volt, mely célból "a sport egyes ágaiban versenyeket rendeztek". Az első futballcsapat megalakulásával egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült, mégpedig a Duna túloldalán, a Pokol csárda mögötti erdőben, ahol 17 sornyi fát áldoztak fel, illetve vágtak ki a cél érdekében. A pályaavató mérkőzésre május 24-én került sor, a VSE ellenfele a Műegyetem FC volt. Az eredmény nem volt meglepő, a fővárosiak 3-0-ra nyertek a piros-kék szerelésben játszó váci csapat ellen. A sportág népszerűsége miatt a városban egyre több egyesület alakított magának csapatot, amelyek hosszabb-rövidebb ideig működtek (lásd az alábbi táblázatot).

Az anyagi-, és pályagondok miatt 1948-ban három egyesület fuzionált és Váci Dolgozók Testedző Köre (VDTK) néven működött tovább. Az idő haladtával az egyesületi név gyakran változott, a politikai rendszer elvárásainak megfelelően.

A csapatok az évek során különböző bajnokságokban szerepeltek. A kezdetekben a KÖLASZ I. és II. osztályban, a II. osztályú Profiligában, majd a 40-es évektől az NB III-as és az NB II-es bajnokságban szerepeltek, de előfordult megyei és járási bajnokságban játszó csapat is.

Az 1986/87-es szezonban az NB II-es bajnokságot megnyerve nagy sikert ért el az akkori Váci Izzó MTE csapata: felkerült az élvonalba. A magyar bajnokság legmagasabb osztályában 13 évet töltöttek el, s ez idő alatt egy negyedik, két második és egy első helyezést ért el. Az 1993/94-es szezonban Csank János vezetőedzővel a következő játékosok vívták ki a bajnoki címet: Hahn Árpád, Koszta János, Nyilas Elek, Puglits Gábor, Nagy Tibor, Kriska Gábor, Aranyos Imre, Romanek János, Füle Antal, Víg Péter, Simon Antal, Szedlacsek István, Kasza István, Répási László, Molnár György, Miovecz Zoltán, Dzurják József, Szalai Attila, Sallai Tibor, Burzi Attila, Nyikos József, Schwarcz Zoltán, Bereczki Péter, Hámori István és Kelemen Zsolt.

Váci játékosok a sikeres években sorra kaptak meghívást a nemzeti válogatottba, s többen közülük pályára is léptek. A legtöbbször Nagy Tibor húzta fel a címeres mezt, összesen 17-szer játszott a válogatottban, de rajta kívül még heten szerepelhettek a nemzeti csapatban a piros-kékek közül. Vác utánpótlás-nevelése is nagyon eredményes volt, ezért többen az olimpiai, valamint a korosztályos válogatottakban is megfordultak.

Sajnos az 1999/2000-es bajnokságban - több okra visszavezethetően - az első osztályú felnőtt csapat kieső helyen végzett. Az MLSZ 2000. év nyarán átszervezte a bajnoki rendszert, csökkentette az élvonalbeli és a második vonalbeli csapatok létszámát. A tulajdonosi és anyagi gondok miatt a csapat a második vonalban / NB I/B./ nem indulhatott, ezért az amatőr NB II-es NB III-as kvalifikációs bajnokságban vett részt, ahol egy ponttal lemaradva visszacsúszott a negyedik vonalba.

A 2000/2001-es idényben a Vác Város Labdarúgó Sportegyesület az NB III-ban szerepelt. Az évet a 3. - azaz feljutó - helyen zárta. A csapat az egyesület politikájának köszönhetően elsősorban saját nevelésű játékosokra támaszkodva - az átlagéletkor 20,7 év - sikeresen vette az NB II-es kihívásokat is, s 2003. őszétől lehetőséget kapott arra, hogy megmérettesse magát az NB I/B - később NB II - mezőnyében is.

Ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. A tulajdonosi kört az egyesület, magánszemélyek és környékbeli vállalkozók alkotják.

A csapat a magyar futball második vonalában is sikeresen szerepelt, s 2005. tavaszán a Keleti csoport bajnoka lett - nem kevesebb, mint 12 ponttal előzve meg az ezüstérmes Szolnokot.